Örömmel jelentjük, hogy elkészültek és galériánk Rózsa porta pontjában megtekinthetők csodaszép képeink a Rózsa Portáról. Aki szeretne hasonlóan szép képeket készíttetni például családjáról vagy esküvőjéről, keresse fel a http://www.levaigabor.com/ honlapot, és kérjen ajánlatot.
Aki pedig szívesen foglalni a Rózsa portára, annak várjuk lekérését a rozmaringvendeghaz@gmail.com email címen vagy a 06 30 441 4998 és a 06 30 985 4110 telefonszámon!
Az elmúlt hétvégén részesei lehettünk az 50. Pécsváradi Leányvásár színes programjának 3 napon keresztül. Az 50 éves vásár az elmúlt évben nagy megújuláson ment keresztül, amit be kell valljak, eleinte félve fogadtam. Számomra a Leányvásár egy gyerekkori emlék, egy második karácsony az évben, egy októberi örömforrás, és nagyon nem szerettem volna, ha ebbe úgy nyúlnak bele, hogy az árt az eredeti hangulatának. Szkeptikus voltam, és ennek hangot is adtam. Mit keresnek szuperkoncertek Pécsváradon? Ki fog ezért idejönni? Ha meg idejönnek, miért lesz ez jó a helyieknek?… és még sorolhatnám.
Be kellett azonban látnom, hogy a lányvásár nem lett rosszabb…sőt. A jóval több és nagyobb szabású programhoz profi szervezők profi infrastruktúrát építettek. Pécsvárad egy nagy lélegzetvétellel felnőtt a feladathoz már az első évben. Idén pedig tovább színesedett a program. Csak kapkodtuk a fejünket, hogy melyik színpadon épp mi történik. A vásárban végre túlsúlyba kerültek a kézművesek, így már valóban lehet értelmes dolgokat is látni és vásárolni. A néptánccsoportokat sem hanyagolják el, és ez reméljük, így is marad. Emblematikus volt az is, hogy a vásár megnyitóján a Bartina Néptáncegyüttes adott csodálatos műsort, és a záró gálaműsor a Zengővárkonyi Művelődési Egyesületé volt. A három nap alatt sok-sok csoport bemutatóját láthattuk több helyszínen, minden este koncerteken szórakozhattunk, és egész nap sétálgathattunk a kirakodó vásárban. Nem maradhatott el a Zengő Rezek évek óta hagyománnyá vált fúvós koncertje helybéli zenészekkel, illetve idén kiegészülve a Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekarral.
Ahogy azt a pécsváradi közvélemény kutatások is mutatják, a pécsváradiak elégedettek a megújított Leányvásárral, és teljes joggal. Reméljük, megmarad a lendület, és ilyen profi, szórakoztató és valódi értékeket bemutató vásáron vehetünk még részt évekig.
További bejegyzések a témában:
Írásunk a 2014-es vásárról: https://rozmaringvendeghaz.hu/lukacs-nap-zengovarkonyban-leanyvasar-pecsvaradon/
És a 2013-as vásárról: https://rozmaringvendeghaz.hu/leanyvasar-2013-zengovarkony-pecsvarad/
Egy kis kézművesség (velük találkozhattunk a leányvásáron is): https://rozmaringvendeghaz.hu/blog-obanya-es-mecseknadasd-rejtett-kincsei/
Pécs egy újabb hétvégére a csodás fények városává változott. Péntek este szerencsénk volt a belvárosban tölteni néhány órát, és csak ámultunk-bámultunk, hogy ilyen tökéletesen is meg lehet szervezni egy fesztivált.
A délutáni órákban részt vettünk a történelmi városnézésen. Amikor megtudtam, hogy ez nem egy felvonulás lesz, hanem egy valódi városnézés, sok-sok sétával a délutáni forróságban, rögtön gondoltam, hogy az 5-évesem maximum 100 méterre lesz hitelesítve, és utána szökőkútban fürdéssel folytatódik a program. De nem így lett. A forgatagban – körülöttünk római katonák, ókeresztények, maga Janus Pannonius, lovas hadsereg, török katonák – eszünkbe se jutott elfáradni, így hamarosan azon kaptuk magunkat, hogy már a túra végén vagyunk a Búza téren. Mikor épp visszafordultunk volna, elkezdtek a téren felsorakozni a hintók, lovaskocsik, ekhós szekerek és nem utolsó sorban nagy szerelmünk a tsu-tsu vonat, hogy az részt vevőket elszállítsák a Zsolnay negyedig. Egye fene, vonatoztunk egy jót.
A kiadós vacsora után, melyet az Elefántos Pizzériában költöttünk el (http://elefantos.hu/, Pécsett csak itt kapható fatüzelésű kemencében sült pizza), átsétáltunk a Széchenyi térre. Itt el is vesztettem a fonalat aznapra, mert csak kapkodtuk a fejünket. Itt egy holland-belga cigányzenekar, ott egy utcai cirkuszi társulat, amott épp egy olasz utcai fúvószenekar csinálta a hangulatot. Egymást érték a lélegzetelállító mutatványok, színes és csodás programok. És mindezt sötétedéskor megkoronázta a színes fényár, mellyel a város leghíresebb tereit és épületeit öltöztették ünneplőbe. Sose láttam még így a Színház teret. Mintha egy másik világban lettünk volna. Sajnos még a Székesegyházra „festett” projekt bemutatása előtt haza kellett indulnunk, de majd talán jövőre már azt is kibírjuk ébren.
Nagyon reméljük, hogy lesz jövőre is Zsolnay Fényfesztivál! Mi ott leszünk!
2016 augusztusától új lehetőséggel is várjuk vendégeinket!
Vendégházunkhoz tartozó, de külön épületben kialakított „Mézeskalács házikónk”, a Rózsa Porta saját kerttel várja a párokat és családokat. A „porta” zuhanyzós fürdőszobával és felszerelt konyhával rendelkezik. Összesen 4+1 fő elhelyezésére alkalmas. 2 fő részére egy földszinti szobában, további 2 fő részére a galérián. +1 fő részére a nappaliban kihúzható kanapét tudunk megágyazni. A romantikus házikóba beletettük szívünket-lelkünket, és ez a teljes kialakításon és a designon is jól látszik. Reméljük, hogy sok pár és család számára szerzünk majd felejthetetlen napokat, és sokak törzshelyévé válik majd a Rózsa Porta. Még csak néhány fotón láthatjátok az épületet, de július vége felé egyre több képpel találkozhattok majd oldalunkon és a facebookon is.
Szeretettel várjuk az érdeklődéseket!
A pécsi Zsolnay Negyed megnyitása óta már többszörösen belopta magát a szívünkbe. Az első Zsolnay Fesztivál óta folyamatosan figyelem, hogy miért érdemes a negyedbe látogatni, és bizony sokszor csak kapkodom a fejem.
Véleményem szerint minden egyes már nem vagy csak részben működő gyártelepnek így kellene végeznie. Csodásan felújítva, a kultúra és az oktatás fellegváraként, tele élettel, parkokkal, játszóterekkel. Az már csak hab a tortán, hogy a Zsolnay negyedet még ezen belül is sikerült csúcsminőségben létrehozni. Mondjuk egy vaskohóból biztos nehezebb valami látványosat csinálni, mint egy porcelángyárból…
Kép: www.zsolnaynegyed.hu
A bejegyzésem aktualitása pedig a hétvégi, még most is zajló Zsolnay Piknik. Mekkora ötlet! Hol lehetne jobban eltölteni egy napsütéses hétvégét, mint a fűben, egy piknik takarón heverve, jégkását szürcsölve. Mindehhez még igényes szórakoztatást is kap az ember, és nem utolsó sorban az ember gyereke.
A pénteki napon már bemelegítettünk a piknikre egy jó kis Fonó Zenekar koncerttel, és táncházzal az E78-ban, mely a Zsolnay Negyed legnagyobb rendezvényterme. A látogatottság mondjuk mérsékelt volt, de a zenekar most SEM okozott csalódást. Fantasztikusak voltak. És a csodás zene mellett Agócs Gergely frappáns összekötő szövegein mulathattunk, természetesen ékes „pálóc” nyelvjárásban. A táncháztól egy kicsit többet vártam, mivel bruttó 10 percig tartott :-), de azért a hangulatunkat meghozta.
Kép: www.fonozenekar.hu
Szombaton csak délután vágtunk bele a kulturális csemegézésbe. Egy ebéddel kezdtünk a Room Bistro&Club-ban, a negyed „menzáján”. Annak, aki 4000 Ft-ból meg akarja ebédeltetni a családot, nincs jobb alternatíva szerintem nagyjából egész Pécsen. Ízletes, házias, friss ételek kerülnek a tányérokra. A kiszolgálás rendkívül kedves. És még a szabadban is leülhetünk, ha olyan szerencsénk van az időjárással, mint nekünk volt tegnap. Ebéd után aztán teli hassal vághattunk bele a forgatagba (ez a tény egy 4 éves, a hasát imádó fiú gyermeknél egyáltalán nem elhanyagolható). Mindjárt meg is találtuk az egyik legjobb elfoglaltságot a látogatóközpontban, ahol a repülőklub rendezkedett be, hogy népszerűsítse a sportrepülést. Mondjuk Csabi és Lóri esetében a népszerűsítésre semmi szükség. Sikerült jó fél órát a modellek, és a kiállított IGAZI vitorlázórepülő társaságában, a repülőszimulátor képernyőjére tapadva eltöltenünk. Oké, azért én is élveztem.
A Zsolnay Negyed nem csak ilyen alkalmakkor remek hely egy jó kis játszóterezésre. De természetesen ilyenkor is az. Lórit simán el is felejthettük egy órára, mert ha akartuk se tudtuk volna leimádkozni a csúszdáról és a mászókáról. Persze nem is akartuk. Csak tudnám, hogy az otthoni csúszda miért nem kelt ekkora érdeklődést sosem.
Hogy anyának is legyen egy kis öröme, végigsétáltunk a kézműves vásáron, ahol mindjárt be is szereztem egy gyógynövényes rovartávoltartó kencét a VeraNatura-tól. A hatásfokáról majd később beszámolok, de az illata csodás, úgyhogy ha másra nem jó, akkor is kellemes testápoló lesz nyári leégések után. Persze beszereztem a szokásos Shea vajas szappanadagomat is a SzappAnna-tól. Csak ajánlani tudom. Az egész család ezzel fürdik nálunk.
Kép: www.szappanna.hu
14 órakor letelepedtünk a piknik plédünkre (mi vittünk sajátot, de lehetett volna bérelni is, ha nem vagyunk ilyen gondosak – ez ám a profi szervezés) a Bóbita Bábszínház színpada mellé, ahol egész délután a gyerekek szórakoztatása volt a cél. Az interaktív mesejátékban a közönség jelentős hányada hozzáragadhatott az aranyszőrű bárányhoz, hogy megnevettessék az örökké szomorkodó királykisasszonyt. Lóri remekül szórakozott ezen. Majd Berecz András meséi következtek, melyen inkább én szórakoztam nagyon jól, mert meggyőződésem, hogy a gyerekek ebből egy kukkot nem értettek. Sebaj, szerintem fantasztikus előadás volt, bár mást nem is vártam tőle. Míg a jazz zenekar hangolt, mi még kipróbáltuk a petangue-ot, és mászókáztunk kicsit, aztán hangulatos zenei aláfestés mellett fogtuk a cókmókunkat, legurultunk a fűben a domboldalról (Lóri szó szerint), és még világosban itthon voltunk. Így még bodzaszörp készítésre is maradt időm, és a gyerek is időben ágyba került.
Jobban nem is tölthettük volna a szombatunkat!
Mitől más a húsvét Zengővárkonyban, mint bárhol máshol a világon? Igazán nem is lehet megmagyarázni…ezt érezni kell. Talán a tavasz illata teszi, vagy méhviaszé, amivel a tojásokat hímezzük? Talán a tény, hogy nálunk van az egyik legcsodásabb és leggazdagabb hímes tojás gyűjtemény a világon. Minden esetre nekem a feltámadás ünnepe talán még fontosabb, mint a karácsony, amióta Zengővárkonyban élünk. Már a nagyhéten érezhető a készülődés. A múzeumba egész héten érkeznek a látogatók, és mindenki próbálgatja az ügyességét a tojásdíszítés terén. Itthon is belengi a lakást a viaszillat. A tojásfestéktől állandóan piros ujjbegyeimben bizsereg a nagyhét minden szépsége, áhítata. Ilyenkor az ember és a természet is mintha csak a robbanásra várna. Az örömhírre. Hogy ünnepelhessünk. Húsvét napján aztán díszbe öltözik a falu. Nem csak lélekben, hanem testben is. Előkerülnek a csodás ünnepi népviseletek, és aki teheti, abban megy az istentiszteletre is. A tájház udvarán ünneplő tömeg élvezi a hagyományőrzők műsorát. Én pedig úgy érzem, hogy idén is újjá született a világ. Itt Zengővárkonyban.
A Tojásmúzeum jóvoltából az idei nagyhéten is végig várják a látogatókat a tojáshímzők, akik szívesen bemutatják a tudományukat, és segítenek a kézműves foglalkozás keretében, hogy bárki elsajátíthassa művészetüket. A hagyományőrzők műsorát húsvét hétfőn 15:00-tól láthatják a tojásmúzeum és tájház udvarán.
Szeretettel várunk Mindenkit kis falunkba!
Vasárnap ismét télűzés Óbányán! Színes keretprogramokkal, de azért a lényeg mégis csak a valódi sváb hagyomány, amiből ez az egész csodás esemény kiindul. Személy szerint az egyik kedvenc programunk az évben!
Részletes program:
Idén is gazdag programot állítottak össze a mohácsi Busójárás szervezői. A méltán népszerű, látványos Busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listáján. Mindenkinek érdemes látni!
Részletes program:
2016. február 4 – 9.
A múlt héten (augusztus 3. és 7. között) ismét minden este programjuk volt a pécsváradiaknak. Meg persze a környékbelieknek is. A szokásos kérdések ilyenkor a helybéliek között: „Ti melyik nap voltatok színházban?”, „Melyik tetszett a legjobban?”
Idén másodszor rendezték meg Pécsváradon a Szent István napok keretében a Magánszínházak Országos Színházi Találkozóját, a MOSZT-ot. Maga a várszínház, azaz a pécsváradi bencés apátság udvarán berendezett szabadtéri színház már több mint 10 éve szórakoztatja, nevetteti és ríkatja meg a közönséget. Szerencsém volt a születésekor is jelen lenni, amikor a várfal tövében bemutatták Pozsgai Zsolt darabját, a Boldog Asztrik küldetését. Hatalmas élmény volt a várfalak között Béres Ilonát (Gizella szerepében) és Szakácsy Sándort (Asztrik apát szerepében) csodálni. Sok víz lefolyt már azóta a Dunán, és rengeteg fantasztikus darabot láthattunk a várszínházban 2001 óta.
Idén két darabot volt szerencsém megnézni, illetve még egy felet (sajnos Lórinak még nem való a színház). A hét végi közönségszavazásból pedig az is kiderült, hogy épp a két közönségdíjas darabot csíptük meg, szóval jól választottunk. Hétfőn az „Ön is lehet gyilkos” című komédiát láttuk a fantasztikus Straub Dezső rendezésében és főszereplésével, a Vidám Színpad előadásában. Az első felvonás végére már görcsölt a hasam a sok nevetéstől. Elképesztő volt egy ilyen humorú színészt ilyen közelről nézni. Minden arcmozdításán nevettem. Straub Dezsőn kívül nekem a kedvencem a darabban Götz Anna volt. Olyan csodásan formálta meg a butácska, de rafinált, és rengeteget beszélő feleséget, hogy dőltem a nevetéstől.
Csütörtökön A Spanyolul tudni kell című darabot láttuk Galambos Zoltán rendezésében, aki amúgy a fesztivál ötletadója és főszervezője, és a Körúti színház társulatával már a kezdetektől részt vesz az augusztusi várszínházakon. Nekem maga a darab egy kicsit vontatottabb volt, de a szereplők alakítása ebben is felejthetetlen volt.
Az esti színházi programokat OFF programok is kísérték, délutánonként gyerekdarabokat mutattak be az Európa téren. Sajnos ezekre nem sikerült eljutnunk, de tavaly ott voltunk, és ami igazán megfogott benne, hogy a színészek mindent megtettek az apróságok szórakoztatására. Ezek a műsorok ráadásul ingyenesek voltak.
Évek óta mindig várom az augusztust és a Szent István napokat, elsősorban a várszínház miatt. Utánozhatatlan élmény a csillagok alatt ülve csodálni olyan színésznagyságokat, akik amúgy sose jönnének Pécsváradra. Köszönjük az élményt idén is!!!
A múlt hét programját sűrűre terveztem. Szerdán egy kis Fishing on Orfű a Kispál és a Borzzal, pénteken Sétatér fesztivál, vasárnap pedig egy kisebb, de annál hangulatosabb rendezvény a pécsváradi várban.
Fishing on Orfűn majd megfagytunk, de a Radó Pince cirfandlija, a grillezett kecskesajt a Kaba Farmról , a PTE Brass Band utcazenéje és végül, de nem utolsó sorban a Kispál és a Borz koncertje azért felfűtötték a hangulatot. Jövünk jövőre is!
Pénteki programunkat, bármennyire is vártuk, elmosta az eső. Persze-persze kellett a kertnek a csapadék, de pont amikor a Band of Streets, a Voisingers és az Anna and the Barbies lép fel a Sétatéren? Erről sajnos lemaradtunk.
Vasárnap 10 órától várták az érdeklődőket a Pécsváradi várban a Ló, lovas, lovag fesztivál alkalmából, ahol színes programnak és végre egy kis napsütésnek is örülhettünk. Természetesen gyerekkel mentünk, és a programot ő is nagyon élvezte. Az idei szezonra készült el a várban az ún. ispotály, ahol kipróbálhattuk a sókamrát és az illatkamrát, ahol gyógynövény illatban pihenhetünk, olvasgathatunk. Mi csak pár percre néztünk be, de ha szállóvendég lennék, szívesen töltenék el ezekben hosszabb időt is. Ezután gyógyteákat kóstoltunk a Mecsek Tea kínálatából a teatárban és szuvenír boltban. Lórinak talán legjobban a kovácsműhely tetszett, ahol folyamatosan dolgozott a kovács bácsi, én pedig persze a várvásárért voltam oda (mint mindig). Persze megint jól bevásároltunk a SzappAnna szappanokból is. Volt íjászbemutató, lovaglás, és ha nem épp ebéd meghívásra sietünk, jól esett volna a kemencében sült csülök is, az fix. Mások tányérján remekül mutatott :-). Azért mi is kóstoltunk: egy kis levendula szörpöt, az előző napi levendula szüret termékét. Bár még 5 évvel ezelőtt ezt nem gondoltam volna, de végre úgy tűnik, újra élet költözik az 1000 éves (idén pont 1000 éves) falak közé. Csak így tovább!
